Zrínyi Miklós gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (1508 körül - 1566. szeptember 8.). A "költő és hadvezér" Zrínyi Miklós (Zrínyi VII. Miklós) dédapja. Apja Zrínyi (III.) Miklós. A horvát Šubić nemzetségből származott, mely 1347-től a zrini kastély után gróf Zrínyinek nevezte magát. Vagyona részben Frangepán Katalinnal kötött első házasságából származott. Az 1526. évi mohácsi csata után I.Ferdinánd pártjára állt, és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében. 1539-ben a Ferdinánd által árulással vádolt fövezér Katzianer a Kostajnica-i kastélyba való szökése után megpróbálta rávenni Zrínyit és bátyját, Jánost a törököhöz való átállásra, de ő meggyilkolta az árulót. 1542-től, miután 400 horvát harcossal felmentette a Pest ostrománál nehéz helyzetbe került birodalmi német, osztrák és magyar hadakat,Horvátország bánjává tették. E tisztségéről 1557-ben lemondott. Ez idő alatt szüntelenül harcolt a terjeszkedő oszmán hatalom ellen. 1542-ben Somlyónál, 1556-ban Kostajnica váránál, és Nádasdy Tamással Babócsánál aratott fényes győzelmet a törökön
